Kecskemét nevezetességei

Városháza

A kecskeméti városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Építészeti mestermunka, nemzeti építészetünk, a magyaros szecesszió csúcsteljesítménye.

A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Az égetett-mázas kerámia elsőként a városháza falain jelent meg. A tervező népművészeti ihletésű növényi mintákat álmodott a homlokzatra és a belső terekbe. A városházáról történelmi személyek néznek le a járókelőkre: az épület homloksíkja elé kiugró rész ormán Árpád látható, a tetőpárkány alatt, a második emeleti ablakok között: Huba, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József domborműve.

Az épületbe belsejében az építésben közreműködő neves alkotók, a társművészetek képviselőinek kiváló munkái hívják fel magukra a figyelmet. Árkay Sándor tervezte egyebek között a főbejárati vaskaput. A terem díszítő festését Götz Adolf, üvegfestészeti munkáit Kratzmann Ede, berendezését Rajner Károly végezte. A 12 mázsás, 5 méter magas, 62 égős díszcsillárt Várdai Szilárd tervezte. A terem faliképeit - a Pusztaszeri vérszerződést és Ferenc József megkoronázását - Székely Bertalan festette. Több történelmi személyiség, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc arcképe is látható a falakon.
Hallgassa meg a városháza homlokzatáról minden egész órakor felcsendülő harangjátékot.


A harangjáték

A város nagyhírű szülöttjére, Kodály Zoltánra harangjáték emlékeztet a városháza bejáratánál. Az általában 12.05-kor, 18.05-kor és nyaranta 20.05-kor kezdődő programban a 3 oktáv hangterjedelmű elektronikus szerkezet 10 dallamából hallhatunk, köztük a Háry-szvit hangjátékát, de egy műsorból sem hiányozhat a Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját... kezdetű dal. Nappal minden egész órakor hallható a 37 harangra komponált szignál.


Cifrapalota

Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.
Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett.


Zsinagóga (Tudomány és Technika Háza)

Az egykori kecskeméti zsinagóga 1864 és 1871 között épült moreszk-romantikus stílusban ifjabb Zitterbarth János tervei alapján. Eredetileg hagymakupola díszítette a templomot, de 1911-ben, a nagy kecskeméti földrengés megrongálta és le kellett bontani. Ekkor került helyére a lótusz formájú mai kupola. A második világháború alatt megszentségtelenített, utóbb gazdátlanná vált, leromlott épületet az 1970-es években átalakították
konferenciaközponttá (Tudomány és Technika Háza). Kerényi József tervezett impozáns kulturális központot a zsinagógából. Itt őrzik Michelangelo Bounarroti 15 szobrának hiteles gipszmásolatát és Tolnay Károly művészettörténész hagyatékát. Itt kapott helyet a Tudomány és Technika Háza.


Katona József Színház

A kecskeméti Katona József Színház 1895-96-ban épült Fellner és Helmer neves bécsi műépítészek tervei alapján, akkor még Városi Színház elnevezéssel. A 16 hónap alatt felépített, 900 nézőt befogadó színházat 1896. október 16-án többek között Jászai Mari színésznő vendégszereplésével nyitották meg. Mai nevét 20 évvel később, 1916. novemberében vette fel.
Az eklektikus stílusú, neobarokk díszítésű épület az állóhelyekkel együtt 900 fő befogadására volt alkalmas és az akkori viszonyok szerint minden igényt kielégített. A színház homlokzati szobrait Hausbeitner Henrik bécsi mester készítette. Az emeleti ablakfülkében, a főbejárattól jobbra Kisfaludy Károly, balra Katona József portréja látható. A megnyitása óta folyamatosan működő színházat 1986-87-ben Farkas Gábor Ybl-díjas és Boros Pál építészek tervei alapján felújították. A rekonstrukció során megújult többek között az előcsarnok, a karzatra vezető lépcsőházak, a 600 fő számára helyet biztosító nézőtér, a színpad, valamint a külső homlokzat.
Katona József Bánk bán című drámáját Kecskeméten először 1847. október 14-én Góts Ede társulata mutatta be. Legnagyobb nemzeti drámánkat azóta közel kétszáz alkalommal játszották a hírös városban.
A középkori Kecskemétet többször is pusztította pestisjárvány. Az utolsó nagy vésznek több mint 5000 polgár esett áldozatául. A túlélők emlékére emelték 1742-ben a színház előtti Szentháromság emléket, mely Conti Lipót Antal alkotása.


Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, ferences kolostor

A késő középkori védőtorony felhasználásával, barokk stílusban épült volt ferences kolostor ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont.
A nagyközönség két célból látogathatja az intézményt. Az egyik a Kodály Zoltán életútjának legfontosabb állomásait és kecskeméti kötődését bemutató kiállítás. Külön figyelemre méltó Borsos Miklós Kodály-portréja. A másik, hogy ebben a környezetben, az évszázados falak között, a hársfás belső udvarban, vagy a hajdani refektóriumban különösen hangulatos nyilvános hangversenyeket rendeznek. Az intézet 1975-ben azért kezdte meg működését, hogy Magyarországon és külföldön segítse a Kodály-életmű fontos részét képező zeneoktatási eljárás, az úgynevezett Kodály-módszer terjesztését és továbbfejlesztését. Azóta az egy-kétéves bentlakásos továbbképzéseken és a Kodály-szemináriumokon több mint 3500 hallgató vett részt. Főként japán, angol, görög, dél-koreai, amerikai, spanyol zenepedagógusok jönnek a kurzusokra.

 

Nagytemplom (Öregtemplom), társszékesegyház

A késő barokk, copfstílusú öregtemplom a XVIII. század
végén épült Oswald Gáspár tervei szerint. A templom 1993
óta a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza.
Az 'öreg' jelző az alföldi szóhasználatban azt jelenti 'nagy', 'hatalmas'. Az épület az Alföld legmagasabb építménye, templom tornya 75 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérőjű. Harangja 1819-ben készült, melynek súlya
45 tonna, és hangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott.
A tornyot körülvevő erkélyről egykoron a tüzet vigyázták.

Nagyharangjának dalban is megörökített hangja egykor a határban dolgozók számára az ebéd idejét jelezte. A vörös márvány kapuzat feletti dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus átadja Szent Péternek az egyház kulcsait. Középütt a timpanonban Patrona Hungariae-dombormű van. A kapuzatból tör az ég felé a 35 méter magasságban erkéllyel övezett homlokzati torony. Az erkélyre szép időben érdemes felsétálni a toronyban a lépcsőkön, feledhetetlen panorámában gyönyörködhetünk.
Kecses, lábas korinthoszi pillérek közt, nagyméretű, íves ablakok fölött, az ország legnagyobb számlapú toronyórái mutatják az idő múlását. Az órát 1889-ben készítette a müncheni Johann Manhardt királyi udvari toronyóragyár. A bejárati párkányzat két szélén a négy evangélista látható közös és egyedi jelképeikkel. A homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrát helyezték el.

 

Evangélikus templom

A romantikus stílusú templom 1862-1863-ban épült Ybl Miklós tervei szerint.
A históriai érdeklődésű Ybl Miklós tervét pénzhiány miatt kissé leegyszerűsítve valósították meg. Építésekor felhasználták a Magtár utcában leégett katonai raktár köveit. Romantikus oltárát Gaál József építette, oltárképén Krisztus az Olajfák-hegyén látható.